2013. március 21., csütörtök

A videó-18.rész

Arra keltem,hogy valaki az egész arcom puszilgatja.Kinyitottam a szemem és Mir szemeivel találtam magam szemben.
-Jó reggelt!-suttogta Mir.
-'Reggelt!-adtam egy puszit a szájára.
-Jól vagy?-kezdte simogatni az arcom-Nem fáj semmi?
-Nem szerintem jól vagyok,de majd meglássuk.-egy kis mosoly húzódott az arcára.Én odabújtam hozzá és átöleltem.Testünkön még mindig nem volt semmi ruha,de nem bántam.
-Te miért vagy mindig ilyen meleg?-tapogattam a mellkasát,olyan volt mintha lázas lenne.
-Fűt a szerelem.-nevetett fel.
-De engem miért nem fűt akkor?
-Mert te nem szeretsz annyira engem,mint én téged.-csókolt meg.
-De én nagyon szeretlek!-mentegetőztem.
-Jól van elhiszem.-mosolygott-Majd én fűtelek téged.
-Nekem úgy is jó.-válaszoltam és fejem a mellkasába fúrtam.-Hány óra van?
-Fél 10.-válaszolta nyugodtan.
-Már fél 10?-ültem fel hirtelen.
-Hát igen,nagyon lefárasztottalak.-mosolyodott el.
-Hahaha....-majd rádobtam egy párnát.Pontosan az arcába találtam.Próbáltam felállni és menekülni,de Mir vissza húzott az ágyba.
-Ne menj még!
-De a többiek már várják a reggelit.
-Várj...-fogta be a szám-Nem hallasz semmit ugye?Akkor még nem keltek fel.Ők is bulizni voltak,még biztos alszanak.-és végre elengedte a szám.
-Végre,már alig kaptam levegőt...De attól még reggelivel akarom őket köszönteni.-felálltam és elkezdtem felöltözni.A ruháim minden egyes sarokban megtalálhatóak voltak.Mikor már a nadrágom akartam volna felvenni,Mir odajött és hátulról átölelt.Ő rajta már rajta volt a nadrág,de bezzeg én nem vehettem fel.
-Ennyire el akarsz engem hagyni?-tette fejét a vállamra és csókot nyomott a számra.
-Igen el.-mosolyogtam rá,mire ő kitárt szemeit és elkezdett durcizni.
-Jól van.-ült le durcisan az ágyra.Megsajnáltam ezért beültem az ölébe,és átkaroltam egyik kezemmel a nyakát.
-Sajnálom...-néztem rá boci szemekkel és egy hosszú puszit adtam neki.
-Oké megbocsájtok,csak még valami.-majd megcsókolt.Nyelve azonnal a számba tévedett.Elkezdte simogatni a lábam.Fehérneműmet akarta már le venni,de azt már nem engedtem neki.
-Mára ennyi elég.-mondtam mosolyogva.
-Majd délután folytassuk?
-Talán...-majd végre felvettem a nadrágom és elindultam le.A lenti kép egy kicsit megijesztett,de már rájöttem,hogy mi történhetett.A lépcsőn álltam és Mir nekem jött.Majdnem leestem ahogy nekem ütközött,de ő megfogott.
-Hé,mi van?-majd ő is a nappalira nézett.-Mekkora buli lehetett itt,és erre mi nem keltünk fel?-A nappaliban aludt mindenki más rajtunk kívül.Alkoholos üvegek voltak mindenhol,egymás hegyén-hátán feküdtek a fiúk,és Dara mellett egy félmeztelen pasi feküdt.-Itt tuti történt valami...-gondoltam magamban.Elkezdtem csinálni egy kis reggelit,habár tudom,hogyha megeszik utána úgyis ki fogják hányni.Láttam,hogy Dara megmozdul a kanapén.
-Jó reggelt alkoholista társaság!-mire a többiek is megmozdultak.
-De fáj a fejem...-fogta a fejét Dara.
-Tessék tabletta.-adtam neki egy pohár víz kíséretében.
-És mi nem kapunk?-kérdezte Joon.
-Nem,a fiúk kibírják a fájdalmat.Vagy gyengék vagytok?-mentem vissza befejezni a reggelit.
-Te meg ki vagy?-kiáltotta Dara mikor meglátta maga mellett a félmeztelen pasit.
-Én se emlékszek rád,nyugi.-fogta ő is a fejét.Nem tudom,hogy Dara honnan szerzett ilyen jó pasit.Helyes volt és kockahasú.
-Ebből lehet kiderül valami.-fogtam a kezemben egy telefont,ami az éjjeliszekrényen volt.Felvett az este egy videót.A többiek is odajöttek,hogy ők is megnézzék.Akkora zaj volt,hogy csoda,hogy Mirrel nem keltünk fel.Dara és Daehyun,akinek időközben kiderült a neve,nyalták-falták egymást a kanapén.Dara csak kitágult szemmel figyelte,hogy mi történik köztük.Maga se hitte el amit lát.Ezután egy nagyon fura rész jött.Thunder egyszer csak letámadta Joont,de Joon nem ellenkezett.Utána már csak azt vettük észre,hogy egymás kockahasát simogatják.Joon nem bírta tovább nézni és elment a telefontól.Ezután már csak táncolások jöttek és megállt a videó.Csak ennyit tudott felvenni a telefon.Azonnal hangos röhögésbe kezdtünk.Úgy látszik mindenkinek felejthetetlen éjszakája volt.Habár a többiek talán nem emlékeznek rá...

Nincsenek megjegyzések: